Dysbiosis funkcionális bélbetegségekben
Fej vagy has? Rés a pajzson — avagy mi is az az áteresztő bél?
Role of gut microbiota in irritable bowel syndrome – New therapeutic strategies: probiotics?
Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász Hogyan történik a funkcionális emésztőszervi betegek kezelése parazitaellenes gyógyszerek értékelése emberek számára orvosi-pszichológiai módszerrel? Ide sorolunk minden olyan hasi panaszt, amelynek hátterében szervi elváltozást nem tudunk kimutatni.
Nagyon gyakori, becslések szerint jelenleg minden második-harmadik embert érint. Milyen képet mutat? A típusos betegség hosszú ideje, esetleg évtizedek óta fennáll.
Migrén és a bél-agy tengely összefüggései: a bél mikrobiom szerepe - vistus.lt
A tünetek rendkívül változatosak: torokfájás, mellkasi panaszok, gyomorégés, puffadás, hasi fájdalmak, székelési problémák. Funkcionális emésztőszervi betegek komplex kezelése Érdekes, hogy amilyen változatosak a testi tünetek, olyan sok hasonlóság fedezhető fel a lelki alkatban: szorongó emberekről van szó, akik nagyon erős betegségtudattal élhetnek, és gyakran számolnak be életviteli nehézségekről, gyerekkori traumákról.
Ha megkérdezzük! Ez a cikk is érdekelheti Önt! Rontó P. Irritábilis bél szindróma egészségpszichológiai szemszögből Vannak jobb, akár tünetmentes, és vanak rosszabb időszakok. Szélsőséges esetben a beteg egész dysbiosis funkcionális bélbetegségekben befolyásolhatják a panaszok: nem mer közösségbe menni fél, hogy nem jut el időben a WC-re, mi lesz, ha meghallják a bélmozgásaitnem mer enni sem, kedvetlen, rosszul alszik, fáradt.
A betegek gazdátlanok, mert bár a diagnózis megszületéséig, vagyis a szervi eredet kizárásáig a gasztroenterológián számos vizsgálat történik, speciális szakorvosi teendő ezt követően már nincs.
A dysbiosis hatása az immunitásra és egyes betegségek kialakulására
A háziorvos elvben segíthetne, hiszen ő ismerheti jobban betegei személyiségét, körülményeit, egészségi állapotát. Azonban a háziorvosi rendelők munkarendje, zsúfoltsága sajnos éppen azt teszi lehetetlenné, ami a legfontosabb lenne: a minőségi, időigényes kapcsolatot orvos és páciens között.
- A bél mikrobiota megváltoztatja az irritábilis bél szindróma diszbiózistesztjeinek paradigmáit
- Laphámsejtes papilloma bőr patológiája
- A papillómák gyógyítanak
- Central European Journal
- Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet.
- Funkcionális hasi fájdalom - NOS H3.
- XXI. Gasztroenterológiai Online Továbbképző Tanfolyam
Ezért aztán a látványos testi panaszokra koncentrálunk és tüneti szerekkel próbálkozunk, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az eredmény? Panaszos, sokszor elégedetlen betegek, leletek gyűjtögetése, frusztrált orvosok. A holtpontról úgy tudunk emozdulni, hogy nemcsak a tünetek, hanem a háttérben álló okok megszüntetését célozzuk meg, amit a dysbiosis funkcionális bélbetegségekben tengely működési zavarában kell keresnünk.
Hirdetés Bél-agy tengely, vagyis a bél és az agy együttműködése A bélrendszer és az agy idegi és hormonális utakon folyamatosan kommunikál egymással, így kölcsönösen befolyásolják egymás működését. A bél közérzetét a bélflóra és a bélfal állapota, illetve az emésztés folyamata határozzák meg.
Erről a bél-idegrendszer, bélflóra és a bélfalban elhelyezkedő immunapparátus együttese számol be az agynak.
A végállomás a prefrontalis agykéreg és a limbikus rendszer. Ezek felelősek lelkünk közérzete, vagyis a tanulási készség, motivációk, memória, hangulat, érzelmek alakulásáért. A kört bezárja, hogy innen a bélműködést szabályozó jelzések indulnak útjukra a bél irányába.
A két fogalom könnyűszerrel összekeverhető, hiszen mindkét esetben szerteágazó — egymáshoz részben hasonló — tünetekkel leírható bélrendszeri betegségről van dysbiosis funkcionális bélbetegségekben.
Azonban alapvető különbségek vannak az IBS angolul irritable bowel disease, azaz irritábilis bélszindróma és az összefoglaló néven IBD-ként emlegetett angolul inflammatory bowel disease gyulladásos bélbetegség között.
Az irritábilis bélszindróma IBS Az irritábilis bél szindróma röviden IBS az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, dysbiosis funkcionális bélbetegségekben az időnkénti hasfájás, a rendszertelen székelés hasmenésszorulás vagy felváltva és puffadás. Mivel a betegségnek nincsenek jellegzetes, kizárólag rá vonatkozó tünetei, így nehezebb a diagnosztizálása is, a diagnózist elsősorban kizárásos alapon állítják fel. Vegyük észre, hogy a tudat szintjéig nem terjed a kommunikáció!
Az ember hajlamos tudatát úgy tekinteni, mint életének fő irányítóját. A gyulladásos bélbetegségek IBD Hogy ez mekkora tévedés, arra a bél-agy tengely az egyik bizonyíték. Ebből adódóan az emésztés és a bél problémái nyomot hagynak a lelkiállapotunkon és fordítva, a lelkiállapot befolyásolja a bélműködést, úgy is fogalmazhatunk, hogy egymás nyelvén beszélnek.
A jelzések keveredése okozza a funkcionális emésztőszervi betegségek színes tüneti képét. Pédául az évek óta fennálló puffadásos panaszok hátterében állhatnak lelki problémák is, illetve egy konfliktusos élethelyzet nemcsak a hangulatra, hanem a bél állapotára dysbiosis funkcionális bélbetegségekben rányomhatja bélyegét. Ezért nem elég a tünetek kezelésére szorítkozni!
A gyógyuláshoz vezető út mindenki számára egyéni és gyakran hosszadalmas, de érdemes végigjárni. Stressz és emésztőrendszer Első találkozás az orvossal A gyógyuláshoz vezető út meghatározó állomása.
Mi okozza a diszbiózist és hogyan kezelik?
Ekkor dől el, megbízik-e a beteg az orvosban és életképes lesz-e hosszabb távon kettőjük együttműködése, ami a gyógyulás feltétele. A hagyományos, tekintélyelvű orvos-beteg kapcsolat itt nem működik!
Az első beszélgetés során körvonalazódik a páciens személyiségének és betegségének összképe. A tünetek részletezésén túl nélkülözhetetlen, hogy megismerjük, milyen a páciens általános egészségi állapota, étkezési szokásai, életmódja, élethelyzete, lelkiállapota.
Megelőzte-e valamilyen esemény a panaszok jelentkezését? A csecsemő- és gyerekkori eseményeknek is lehet jelentőségük. Én ekkor szoktam röviden elmagyarázni a bél-agy tengely működését. Ennek ismeretében lehet a testi szinten túllépve, test és lélek vagyis a bél-agy tengely együttműködésének zavaraként értelmezni a panaszokat. Széles szalag élőhely Talpi szemölcs a lábán Ezt nevezzük a probléma átkeretezésének. Dysbiosis funkcionális bélbetegségekben a beteg általában már maga fogalmazza meg, mit kell kellene változtatnia az életmódján, élethelyzetén.
Az is lehet, hogy már első alkalommal kiderül, valamilyen konkrét, traumatikus esemény után kezdődtek a panaszok. Ennek felismerése már önmagában megkönnyebülést jelent, hiszen megszabadítja a pácienst a szervi betegség fenyegetésétől.
Nyilvánvaló, hogy bár nagyon fontos a helminták okozta betegségek, az átkeretezés még nem jelent gyógyulást. Azonban ha bizalomteli személyes kapcsolat alakul ki az orvossal, a további találkozások során dysbiosis funkcionális bélbetegségekben a beteget az életút egyengetésében is.
Előfordul, hogy átmenetileg gyógyszeres kezelésre is szükség van: savgátló szerek, motilitásszabályozók, akár szorongásoldók vagy antidepresszánsok adása is szóba jöhet.
Alapelv azonban, hogy ezt csak a szükséges dysbiosis funkcionális bélbetegségekben ideig alkalmazzuk! Hosszabb távon ugyanis a mellékhatások veszélye mellett a dependencia veszélye is fennáll: a betegben kialakulhat az dysbiosis funkcionális bélbetegségekben meggyőőződés, hogy az ő jól-létének feltétele a gyógyszeres kezelés.
Vannak azonban még lehetőségeink a bél-agy tengely mindkét végpontján, és ezek a bélflóra és az étrend, ételintolerancia kérdése, illetve a pszichoterápia területei. Bélflóra és étrend A bélben sok milliárd tízszer annyi, mint testünk összes sejtje együttvéve mikroorganizmus él, túlnyomórészt különféle baktériumok. Összetétele minden embernél más, egyedileg, genetikusan meghatározott, mint az ujjlenyomat. Ragaszkodni a jelentéshez Rés a pajzson - Avagy mi is az az áteresztő bél?
Funkcionális emésztőszervi betegek komplex kezelése A mikroorganizmusok közössége önálló társadalmat alkot. A dysbiosis funkcionális bélbetegségekben jelentőségét nem lehet túlbecsülni: részt vesz az emésztésben, dysbiosis funkcionális bélbetegségekben táplálja a bélfalat és az itt levő szerotonintermelő sejtrendszert, idegrendszeri hírvivő anyagokat termel szerotonin, GABA, dopamina bél immunapparátusával folyamatos kölcsönhatásban állva befolyásolja a gyulladásos folyamatokat.
Röviden: ép, erős bélflóra a záloga a jó emésztésnek éppúgy, mint a testi és lelki egészségnek. Kérdés, hogyha mindenkinél más, mégis milyen az egészséges bélflóra?
Az irritábilis bélszindróma Rozstea férgekhez A kulcsszó a diverzitás. Minél több törzs alkotja, minél színesebb mintázatú a bélflóra, annál jobban ellenállóbb a kórokozók elszaporodásával szemben, és annál élénkebb kommunikációt folytat az immun- és idegrendszerrel.
Az első három életév a bélflóra kialakulása szempontjából is döntő jelentőségű. A diverzitás sajnos az életkorral csökken, de nem mindenkinél egyformán. Sokat tehetünk azért, hogy gyerekeink és mi magunk is erős, egészséges bélflóra büszke tulajdonosa dysbiosis funkcionális bélbetegségekben. Mit tehetünk a gyerekeinkért? Már a magzati életben megtelepszenek az első lakók a béltraktusban. Tudjuk, hogy az anya tartós stresszálapota a terhesség alatt azt is befolyásolja, mely törzsek legyenek azok.
Lehet, hogy érdekel.
